Jenna kisvárosát nemcsak a Mali Köztársaságban, hanem a kontinens nyugati részén is a legrégibbnek tekintik. A város sokat nem fejlődött. Mali további francia gyarmatosítása nem hozta a civilizáció előnyeit. A paraszt életmód a városban maradt. Igaz, Jennában volt egy vallási épület, amely megjelenésével meglepte az őslakosokat. Ez volt az úgynevezett Nagy mecset, teljes egészében agyagból.
A Jennában épített első mecset nem marad megőrzése. A helyi lakosok története szerint a többi törzs képviselői elpusztították ezeket a helyeket. De ez nem állította meg a lakosokat - visszatértek dolgozni. Agyagból téglát készítettek, szárították a napfényben, azután falakat hajtogattak belőle és újból megépítették templomaikat.
A malajzia 1905-ben kezdte meg építeni a jelenlegi mecsetét. Az építkezés négy évig tartott. Mint korábban, agyagból téglát készítettek, megszárították, majd egymás fölé fektették, és egy méter vastag falakat képeztek. Az alap különösen széles lett. Aztán mindent beragasztottak agyaggitttel. A fő eszköz ebben az esetben a kéz, amely gondosan simította az agyagot. Ezért néz ki a mecset falai csiszolt állapotban.
A nagyobb falszilárdság és dekoráció érdekében pálmafajtákat helyeztek be ezekbe. Javítási munkák során állványokként is felhasználhatók voltak.
A mecset központi keleti fala - Qibla - három toronyval keletre, Mekkába irányul. Maga a mecset egy három méteres ömlesztett földterületen áll, a piactér felett magasodva. A kő lépcső vezet a főbejárathoz.
Az imaterem feletti tető pálmafa törzsekből készült és agyaggal borított, 9 belső válaszfal támasztja alá. A fény az ablakon keresztül jut az imádságba - kicsik és zavartak. A padló cserép. Kúpos torony-oszlopok, minaretek, strucctojásokkal díszítve.
A Jenna nagy mecsetét megőrizték, amikor 1909-ben építették. Igaz, hangszóróknak tűnt - ez a civilizáció egyetlen innovációja, amelyet a mali nép kockáztatott létrehozni. A mecsetben nincs áram.
